Tartalomjegyzék
A kukorica tápanyag igénye elsősorban attól függ, hogy milyen földbe kerül elvetésre. A kukorica vízigényes növény, mely elsősorban a meszes talajokat kedveli, de a savanyú talajon is eredményesen termeszthető. Na igen, de honnan tudjuk, hogy a mi kertünkben milyen a föld?
Milyen a kukorica tápanyag igénye?
Ehhez tudnunk kell a talaj kötöttségét, kémhatását, illetve a humusztartalmát is. Ha tudjuk milyen a kertünkben a föld, akkor máris tudjuk a megfelelő növény igényeihez igazítani.
Talaj kötöttsége
A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:
- A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
- A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
- A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.
- Közepesen kötött vályogtalaj
Ez a legjobb talajtípus (nem mindenre, mert például az áfonyának speciális talajigénye van), mert bőven terem, könnyen felveszi a vizet és azt sokáig meg is tartja.
- Homoktalaj
Ezeket a talajokat nagyon könnyű művelni, gyorsan melegednek, minden korán érik rajtuk. Azonban gyakran kell öntözni, mert kevés vizet képesek megkötni.
- Agyagtalaj
Ezt a talajt csak a megfelelő pillanatban lehet ásni, vagy kapálni: akkor, amikor nem túl nedves, de nem is száradt még ki. A vizet nehezen fogadja be, hamar vízfolyás keletkezik rajta, de a sok vizet képes megőrizni. Száradás során először cserepesedik, majd mélyen repedezik és a repedéseken keresztül sok vizet veszít.
Talaj savassága
A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.
Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?
Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.
Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:
- a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
- a pH: 5 -> enyhén savanyú
- a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes
Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.
Talaj humusztartalma
A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.
Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.)
Több termésnek több a maradványa is, tehát a rendszeresen trágyázott és öntözött ágyásokban ezáltal is nő a talaj humusztartalma.
Kukorica tápanyag igénye
Közepes szintű talajellátottságot feltételezve az alábbi:
- nitrogén: 20-28 kg hatóanyag/tonna termés
- foszfor: 11-22 kg hatóanyag/tonna termés
- kálium: 18-26 kg hatóanyag/tonna termés
A cink hiányára érzékeny, ami termésveszteséget eredményezhet. Kezdetben a kukorica tápanyagfelvétele igen lassú, majd, ha már 5-7 levele van, akkor válik intenzívvé.
A liluló levélzet a foszforhiányt jelzi, mely a növény 4-6 leveles állapotában kritikus.
Ha a kertünk talaja nem meszes, jó vízgazdálkodású, attól még nevelhetünk benne kukoricát. Ugyanis ettől eltérő viszonyok között is szépen fog fejlődni, csak a talajt kell javítani ebbe az irányba. A kukorica vetésénél pedig érdemes arra figyelni, hogy rögtön a végleges helyére vessük, nincs szüksége palántázásra. Ajánlott tökfélékkel és babbal együtt vetni, ugyanis a tök levelei árnyékot adnak a talajnak, a futóbabnak pedig támasztékul tud szolgálni a kukorica szára.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kukorica_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)
Vissza a kategória cikkeihez