Kukorica

A kukorica a perjefélék családjába tartozó növény, mely napjainkra a legnagyobb területen termesztett szárazföldi növényünk. Közép-Amerikából származik, akárcsak a paradicsom, paprika, burgonya vagy a cukkini. Bár nem sokszor, de előfordul, hogy felmerül a kérdés, vajon a kukorica zöldség vagy gyümölcs-e. Ez a nagyon egészséges konyhai alapanyag, mely eredetileg az amerikai kontinensről származik, Európába csak 16. századba került a spanyol hódítóknak köszönhetően. Egyes – Mexikóban végett kutatások szerint – 7000-8000 éves múlttal rendelkező növény. A közép-amerikai huichol indiánok körében a kukoricát valódi istenségként tisztelték.

Európában kezdetben az állatok etetésére szolgált és sokféle névvel felruházták. Nevezték „rodoszi búzának”, „spanyol búzának”, „szíriai durumnak”, „tengerinek”, de „törökbúzának” is. Igazán elterjedtté csak a 17-18. században vált. Ekkor már emberi táplálékként, de elsősorban a szegények eledeleként. Napjainkra egyike az európai kontinens legfontosabb termesztett növényeinek. A világ vezető kukoricatermelője az Amerikai Egyesült Államok. Néhány amerikai országban még ma is a táplálkozás alapját jelenti, gondoljunk csak a mexikói tortillára. A világ éves szintű gabonatermelésének harmadik helyén, a búza és a rizs után, a kukorica áll. Hazánkban elsősorban takarmánynövény, a lakosság nem túl sok kukoricát eszik.

A kukorica jellemzése

Csodálatra méltó növény, ugyanis rendkívül gyorsan növekszik és a szemek már azt megelőzendően ehetővé válnak, hogy megérnének.

A kukoricának két fajtája létezik:

• a sárga
• és a fehér kukorica

A magok a megvastagodott levél főerén az úgynevezett torzsán helyezkednek el rendezett sorokban. Ugyanis az összes szem együtt adja ki a kukoricacső jellegzetes formáját. A növény és a kukoricacső, illetve a szemek mérete fajtánként változik.

Kukorica vetése, gondozása, szedése

A kukorica vetése már a tavaszi fagyok elmúltával kezdődhet, ugyanis nem tűri jól a hideget. Jól előkészített, tápanyaggal dúsított földbe kerüljön. Betakarítása már a vetést követő 60-90. napon lehetséges, a fajtától függően. Nem igényel túl nagy gondozást, de a tápanyagdús talaj és a folyamatos öntözés meghatározó a növekedésére nézve.

Ez a nagyon egészséges zöldség biokertben is nevelhető, fontos, hogy a megfelelő növénytársítással vessük és azokat a növényeket ne ültessük a közelébe, melyek gátolják a növekedését.

Az egészségre gyakorolt hatása

A nyári hónapok egyik legértékesebb tápanyaga, hatása a szervezetre igazán jótékony. Hiszen magas a vitamin– ásványianyag és rost tartalma is egyaránt. Tartalmaz szénhidrátokat, fehérjéket – igaz a többi gabonához képest alacsonyabb minőségben – telítetlen zsírokat. A sárga változat tartalmazza az A-vitamin elővitaminját, a béta-karotint, melynek antioxidáns hatása is van. Rendszeres fogyasztása mellett számos betegség megelőzhető, hiszen hatása a szervezetre igazán jótékony.

Felhasználása

Érdemes belőle a szezonban minél többet fogyasztani frissen, de akár le is fagyasztható, így egész évben hozzájuthatunk ehhez az értékes zöldséghez. Remek alapanyaga számos ételnek, melyek könnyedén variálhatóak is.

Nyáron a piacokon, élelmiszerüzletekben mindenhol kaphatunk friss csöves kukoricát, a dobozos, előfőzött, illetve fagyasztott szemeket pedig egész évben megvásárolhatjuk.

A kukoricakeményítőn, korpán, és liszten – illetve az ezekből készült termékeken, a tésztán és péksüteményeken – kívül a boltok polcain megtalálható még a kukoricaolaj, a -szirup (édesítőként használva), a pattogatott kukorica, és a kukoricapehely. De felhasználják a whisky és a sörgyártásban is.

A Kukorica élete:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kukorica_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)

Vissza a kategória cikkeihez