Kukorica

A kukorica a perjef√©l√©k csal√°dj√°ba tartoz√≥ n√∂v√©ny, mely napjainkra a legnagyobb ter√ľleten termesztett sz√°razf√∂ldi n√∂v√©ny√ľnk. K√∂z√©p-Amerik√°b√≥l sz√°rmazik, ak√°rcsak a paradicsom, paprika, burgonya vagy a cukkini. B√°r nem sokszor, de elŇĎfordul, hogy felmer√ľl a k√©rd√©s, vajon a kukorica z√∂lds√©g vagy gy√ľm√∂lcs-e. Ez a nagyon eg√©szs√©ges konyhai alapanyag, mely eredetileg az amerikai kontinensrŇĎl sz√°rmazik, Eur√≥p√°ba csak 16. sz√°zadba ker√ľlt a spanyol h√≥d√≠t√≥knak k√∂sz√∂nhetŇĎen. Egyes ‚Äď Mexik√≥ban v√©gett kutat√°sok szerint ‚Äď 7000-8000 √©ves m√ļlttal rendelkezŇĎ n√∂v√©ny. A k√∂z√©p-amerikai huichol indi√°nok k√∂r√©ben a kukoric√°t val√≥di istens√©gk√©nt tisztelt√©k.

Eur√≥p√°ban kezdetben az √°llatok etet√©s√©re szolg√°lt √©s sokf√©le n√©vvel felruh√°zt√°k. Nevezt√©k ‚Äěrodoszi b√ļz√°nak‚ÄĚ, ‚Äěspanyol b√ļz√°nak‚ÄĚ, ‚Äěsz√≠riai durumnak‚ÄĚ, ‚Äětengerinek‚ÄĚ, de ‚Äět√∂r√∂kb√ļz√°nak‚ÄĚ is. Igaz√°n elterjedtt√© csak a 17-18. sz√°zadban v√°lt. Ekkor m√°r emberi t√°pl√°l√©kk√©nt, de elsŇĎsorban a szeg√©nyek eledelek√©nt. Napjainkra egyike az eur√≥pai kontinens legfontosabb termesztett n√∂v√©nyeinek. A vil√°g vezetŇĎ kukoricatermelŇĎje az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok. N√©h√°ny amerikai orsz√°gban m√©g ma is a t√°pl√°lkoz√°s alapj√°t jelenti, gondoljunk csak a mexik√≥i tortill√°ra. A vil√°g √©ves szintŇĪ gabonatermel√©s√©nek harmadik hely√©n, a b√ļza √©s a rizs ut√°n, a kukorica √°ll. Haz√°nkban elsŇĎsorban takarm√°nyn√∂v√©ny, a lakoss√°g nem t√ļl sok kukoric√°t eszik.

A kukorica jellemzése

Csod√°latra m√©lt√≥ n√∂v√©ny, ugyanis rendk√≠v√ľl gyorsan n√∂vekszik √©s a szemek m√°r azt megelŇĎzendŇĎen ehetŇĎv√© v√°lnak, hogy meg√©rn√©nek.

A kukoricának két fajtája létezik:

  • a s√°rga
  • √©s a feh√©r kukorica

A magok a megvastagodott lev√©l fŇĎer√©n az √ļgynevezett torzs√°n helyezkednek el rendezett sorokban. Ugyanis az √∂sszes szem egy√ľtt adja ki a kukoricacsŇĎ jellegzetes form√°j√°t. A n√∂v√©ny √©s a kukoricacsŇĎ, illetve a szemek m√©rete fajt√°nk√©nt v√°ltozik.

Kukorica vetése, gondozása, szedése

A kukorica vet√©se m√°r a tavaszi fagyok elm√ļlt√°val kezdŇĎdhet, ugyanis nem tŇĪri j√≥l a hideget. J√≥l elŇĎk√©sz√≠tett, t√°panyaggal d√ļs√≠tott f√∂ldbe ker√ľlj√∂n. Betakar√≠t√°sa m√°r a vet√©st k√∂vetŇĎ 60-90. napon lehets√©ges, a fajt√°t√≥l f√ľggŇĎen. Nem ig√©nyel t√ļl nagy gondoz√°st, de a t√°panyagd√ļs talaj √©s a folyamatos √∂nt√∂z√©s meghat√°roz√≥ a n√∂veked√©s√©re n√©zve.

Ez a nagyon eg√©szs√©ges z√∂lds√©g biokertben is nevelhetŇĎ, fontos, hogy a megfelelŇĎ n√∂v√©nyt√°rs√≠t√°ssal vess√ľk √©s azokat a n√∂v√©nyeket ne √ľltess√ľk a k√∂zel√©be, melyek g√°tolj√°k a n√∂veked√©s√©t.

Az egészségre gyakorolt hatása

A ny√°ri h√≥napok egyik leg√©rt√©kesebb t√°panyaga, hat√°sa a szervezetre igaz√°n j√≥t√©kony. Hiszen magas a vitamin– √°sv√°nyianyag √©s rost tartalma is egyar√°nt. Tartalmaz sz√©nhidr√°tokat, feh√©rj√©ket ‚Äď igaz a t√∂bbi gabon√°hoz k√©pest alacsonyabb minŇĎs√©gben ‚Äď tel√≠tetlen zs√≠rokat. A s√°rga v√°ltozat tartalmazza az A-vitamin elŇĎvitaminj√°t, a b√©ta-karotint, melynek antioxid√°ns hat√°sa is van. Rendszeres fogyaszt√°sa mellett sz√°mos betegs√©g megelŇĎzhetŇĎ, hiszen hat√°sa a szervezetre igaz√°n j√≥t√©kony.

Felhaszn√°l√°sa

√Črdemes belŇĎle a szezonban min√©l t√∂bbet fogyasztani frissen, de ak√°r le is fagyaszthat√≥, √≠gy eg√©sz √©vben hozz√°juthatunk ehhez az √©rt√©kes z√∂lds√©ghez. Remek alapanyaga sz√°mos √©telnek, melyek k√∂nnyed√©n vari√°lhat√≥ak is.

Ny√°ron a piacokon, √©lelmiszer√ľzletekben mindenhol kaphatunk friss cs√∂ves kukoric√°t, a dobozos, elŇĎfŇĎz√∂tt, illetve fagyasztott szemeket pedig eg√©sz √©vben megv√°s√°rolhatjuk.

A kukoricakem√©ny√≠tŇĎn, korp√°n, √©s liszten ‚Äď illetve az ezekbŇĎl k√©sz√ľlt term√©keken, a t√©szt√°n √©s p√©ks√ľtem√©nyeken ‚Äď k√≠v√ľl a boltok polcain megtal√°lhat√≥ m√©g a kukoricaolaj, a -szirup (√©des√≠tŇĎk√©nt haszn√°lva), a pattogatott kukorica, √©s a kukoricapehely. De felhaszn√°lj√°k a whisky √©s a s√∂rgy√°rt√°sban is.

A Kukorica élete:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kukorica_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)

Vissza a kategória cikkeihez