Tartalomjegyzék
A kukoricadara a kukorica magjának a kukoricalisztnél durvább őrleménye. A hagyományos kásaételek alapanyaga. A kukorica évezredek óta ismert és termesztett növény, mely Közép-Amerikában őshonos. Innen terjedt el a XV. században Kolumbusz Kristóf és a spanyol hódítóknak köszönhetően. A XVI. században először Erdélyben jelent meg, majd a XVII. század elején már Magyarországon is megtalálható volt. Fokozatosan terjedt el Szatmár után az egész ország területén. Szatmárban málé szóval illették. Elsősorban a szegények eledele lett, de takarmányozási célokat is szolgált. Ekkor a vetések még nem a határban, hanem védve a házak körüli belső kertekben voltak. A kukoricát nem malomban, hanem a paraszti háztartásokban őrölték.
Az Észak-Alföldön mind a mai napig sokan fogyasztják. A polenta alapanyaga, de használják édességek, kenyerek, tészták készítéséhez is. Néhány területen – például Olaszországban vagy Erdélyben – igen népszerű a kukoricaliszt. Ott ebből készül a puliszka vagy polenta és a kukoricás tészták is. Ez utóbbiak a búza- és a kukoricaliszt keverékéből készülnek.
Kukoricadara jellemzői
A kukoricaőrlemények színét a kukorica fajta sárga magbelsőjének színe határozza meg. A kukoricaliszt – mely nagyon finom szemcsés, inkább por állagú – világosabb, a nagy szemcsés dara sötétebb sárgás árnyalatú. Az őrlemények csírarészektől, héjrészektől mentesek. A dara szemcsés a lisztnél jóval durvább őrlemény. Korábban mindig frissen őrölték a felhasználását megelőzően. A kukoricaszemeket is kézzel morzsolták le a csutkáról, hogy héj, vékony hártya se kerüljön az őrölni kívánt szeme közé.
Kukoricadara elkészítése
Napjainkra ismét egyre többen fedezik fel – és nemcsak a gluténmentes étkezésben – a polentát, vagy más néven puliszkát. Ugyanis rendkívül laktató, számos módon elkészíthető és még egészséges is. Köretként, főételnek, de süteményalapnak is kiváló.
Kukoricadara főzése
A kukoricaliszt esetében négyszeres mennyiségű folyadékot kell adni. A dara ennél valamennyivel több folyadékot felvesz. Lehet egyszerűen vízben főzni, de a zöldséglétől ízesebb, a tejtől pedig selymesebb lesz.
Ha vágni szeretnénk a belőle készült ételt, akkor kukoricadarát használjunk, ha krémesen lágy végeredményt szeretnénk, akkor pedig kukoricalisztet használjunk.
Folyamatos keverés mellett szükséges főzni – ami a korábbi több órához képest – napjainkra az előfőzött kukoricalisztnek köszönhetően nagyjából 20 perc alatt elkészíthető. Egy pillanat alatt odaég, ezért ne hagyjuk magára.
A kész kását hagyjuk kihűlni, úgy könnyedén szeletelhető, vagy akár kívánt formájúra – négyzet, rombusz, háromszög – is vágható. Majd ezek a szeletek meg is piríthatók és ezáltal még ropogósabbá, ízletesebbé tehetők. Ehhez felforrósított vajon mindkét oldalukat 2-3 percig kell sütni.
Vásárlása
Napjainkban már nemcsak a bio- és reform élelmiszereket árusító boltokban, hanem a nagyobb üzletek, élelmiszerláncok polcain is megtalálható. Jellemzően negyven- vagy ötven dekagrammos kiszerelésben.
Kukorica kása (puliszka, polenta):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kukorica_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)
Vissza a kategória cikkeihez